Rácsai Róbert : Valedictio

2008.02.18. Rácsai Róbert Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Pótapósom emlékére

Lacinak

Soha többé nem kell hinned:
TUDOD, hogy él az Isten.
Látod és érzed azt a fényt.
Annál fényesebb nincsen.
Innen nem látom, de tudom,
hogy irgalmas volt az Úr.
Akiben hisz a halandó,
s el?tte térdre borul.

Most pihensz, örökre holtan,

de nem elfeledetten:

tovább élsz arcunkon és a
ránkszáradt könnycseppekben.

Tiéd a túlvilág, onnan

szeretsz és biztosan látod:

Mi élünk tovább, és ezért

fáj ennyire halálod.

 

2007-09-25

Legutóbbi módosítás: 2008.02.18. @ 13:39 :: Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.