Tombor Márton : Teljes paralízis

 

A perpetuum mobilék nem zakatolnak.
Recsegve megálltak.


A horizont ajkai
némán összeprésel?dnek
a szürke hidegben.


A lombhullatók,
mint rongyos koldusok,
testvéreik felé nyújtják
köszvényes karjaikat,
miközben fehér ruhát öltenek
az úri örökzöldek.


A testetlen repül?gép-morajok
és kutyaugatások
egy kiszámított rendszer részeiként
id?r?l-id?re
felhangzanak;


de máskülönben
teljes a paralízis:
csikorog a tél,
mint olajozatlan gép,
ha rozsda éri.


A perpetuum mobilék
fagypont alatt állnak.


Ki tud most hittel a tavaszra gondolni?

Legutóbbi módosítás: 2008.02.19. @ 09:50 :: Tombor Márton