B.G.Boróka : Amikor szeretkeztem veled

Nyomtatás

Ahogy tébolyult táncukat járják az idegek,

és lélegzet visszafojtva magunkra figyelek,

s kábult, lázas kínnal, elbódult agyammal

a testem végre, megadón neked adom,

mily mesés ez, elmondani mégsem tudom!

Amikor félájultan ittuk csókunk perceken át,

s kéjmámorban élveztük át a fél éjszakát,

ölelésedből bújtam vissza öledbe,

az a pillanat örök és felfokozott,

idő-időtlenség összetalálkozott.

Amikor égető kardodba dőlve ölelt kezem,

hogy felnyársaljon, és újra átdöfjön féktelen,

darabokra tépje, görcsökkel küszködő,

lázas verejtékében fürdő testemet:

akkor, én szerelmem, szeretkeztem Veled!

És most, fülem, mint valami óriás szatellit,

figyeli, befogja a bús éj minden zörejit.

Sötét rejtekemben pihenve várlak egymagam,

hogy hívó jeledre újra készen legyek.

karjaidban ismét démoni lény legyek!