Egy mocsokkal teli füstös szobában
pőrére vetkőzve heverek az ágyban
üvegek jobbról és üvegek balról
csak a cigifüst nyála csorog a falról
Magamra zártam az életem kapuját
az ördög is kijátssza végső aduját
csendesen várom az utolsó percet
tudom sokaknak örömet szerzek
Utolsó szó jogán csendben beszélek
szavaim nem hallják, sehol egy lélek
lassú mozdulattal mászom a székre
s testemet bízom egy fonott kötélre
Csak az utcai lámpa ördögi fénye
vetődik tompán a falon egy képre
béke és mosoly a családi képen
hangom elakad, s lógok a kötélen.
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:48 :: Adminguru