Ha akkor ömlik
rám a fény, mikor
magamban kuporgok
remegve,
lándzsának t?nik
a sugár,
mely lágy selyem
kezemben,
ha minden porcikámat
kitöltöm magammal,
s akkorára n?hetek,
hogy beszélgetek a nappal,
s összefonom a rám terül?
meleget,
hogy abból adjak nektek
annyit, amivel segíthetek…
De ha fáj a fény,
ne közelítsetek!
Legutóbbi módosítás: 2008.03.13. @ 21:15 :: Péri Györgyi
