b?n-e az, hogy
a magabiztosságod
ki tudja, merre…
csak az a
kíméletlen büszkeség
ami megtart.
kapaszkodsz bele,
mint mélység felett
kifeszitett drótkötélbe.
( csont nem vérzik
b?n-e az, hogy
nem osztod meg
magad
sem kagylónyi örömöd
sem fekete özönvízed
inkább
Houdini-attit?d
tudatalatt
ezeregy búvópatak
( inga nem mutat
b?n-e az, hogy
háttal a világnak
/lehet fodítva van/
univerzumod neve:
Madár – ijeszt?, hogy
a kimagozott lélek
kiszolgáltatott,
függ, és dadog
( bentr?l nem kopog
b?n-e az, hogy
hagyod,
gy?zzön az Árnyék.
tengermély asszonyiságod
az Éj istenének adod;
kristályokkal kivert
fakír-ágyába fekszel,
kezedben
saját szíveddel
( igen. még lüktet
Legutóbbi módosítás: 2008.03.18. @ 14:06 :: Szabó Csilla Judit