Szilágyi Hajni - Lumen : Óriássá nőttél bennem

Nyomtatás

Hittem, hogy jön majd

az ezerarcú nyár…

Te jöttél, s belémrobbantál,

mint augusztusi csillag

az éj végtelen-mély kútjába,

hol egykor néma árnyként

szendergett a vágy,

most örvényedben lángol a világ.

s mint anyjában a gyermek,

úgy nőttél bennem óriássá,

pupillám lüktető, zöld mélyén

hangtalan ( velem ) vajúdtál,

lélektintából festettél szelíd mosolyt

a reggelek fénytelen arcára,

kócos álmaim múlt-ráncait

lágy hullámként simogattad…

Hiszem, hogy lesz még

ezerhangú zsongató tavasz,

zuhogó kék, őszi esőben táncoló

mezítelen gondolat,

s osonva keringőt lejt majd

ablakunk alatt a jégcsipkés vén-tél,

álmokat álmodik velünk jövő-anya

fátyolvilágunk ringató bölcsőjén.

s mint anyjában a gyermek,

most úgy lélegzel bennem, 

a szerelmet már érted,

csak veled vétkezem,

esténként visszakucorogsz

hazatérő, fáradt testembe,

fényt gyújtasz csendben

ruhátlanul hömpölygő lelkemnek…