*
Zúgnak féktelen szelek,
harsog az erdő.
Tarts ki még, feszülj,
öreg fa!
Dús lombjaid közül
tündér mosolyog rád.
Fáradt törzsedbe erőt öntve ölel,
a közelgő alkony előtt.
szerkesztette: Koczeth László – 2008. április 25., péntek, 07:37
Legutóbbi módosítás: 2008.04.25. @ 05:35 :: Koczeth László