vállamon
bókol
az este
fülembe
zeng
a
távoli
harangszó
fejed
elárvult nyomát
keresem
mellkasom gödrében
itt
leng
kósza
illatod
a
leveg?ben
(kezed marokja gy?rt párnám
ráncában)
mégsem
talállak
pedig
velem
alszik
immár
az
el nem
cirókált simogatás
az
el nem
csókolt csók
a
soha
el nem
mondott vallomás
az
álom
zsarnoka
ágyam szélénél
lesben áll
fojtó torokkal
köszönök:
kedves
ha
hallod
szép
jó éjszakát
