Lukács Mária : F?nök és a helyettese

A f?nök és a helyettese. A helyettes csak a f?nök társaságában hajlandó fogadni, mintha azt akarná, hogy mindenhez tanúja legyen.

 

Rosszindulatú tanúra van szüksége. Nem gonoszabb ember a f?n?k sem, mint akárki más.

Azért van, hogy jelentse, ha valami rendellenesség történik. Azt hihetné az ember, hogy nem is létezik. Tény, hogy az ember észreveszi, ha nem látja ?t tíz percig, negyedóráig a helyettessel beszélni. Nem az arca vagy az öltözéke miatt, szó sincs róla! Legel?ször a lecsüng? kezét veszik észre, amelyik helyen egyik ujja hiányzik, mégpedig a nagyujja. Mintha el akarná rejteni, állandóan a hüvelykujját rakja a hiányzó helyébe, a másik két ujja közé szorítva, mint ahogyan az anya év?dik gyermekével, úgy tesz, mintha ellopná picike orrát.

A helyettes átmegy a csarnokon. Lavírozik köztünk és a f?nök között, megteheti, hol bennünket csap be, hol ?t. Nem hamis a tekintete, de közeledik hozzá, úgy tartja a fejét, mint egy oldalazó ló… Vagy mint az egyik fülére süket ember. Miel?tt megszólalnál, az ép fülét fordítja feléd. Közeledik, rajtad tartja a szemét, aztán oldalt fordul, és vagy jobbról, vagy balról melléd áll. Ráadásul az a szokása, hogy a nyakkend?je bogát húzza szorosabbra, két ujjával alatta, kett?vel meg felette fogja. Mintha te lennél a tükör és benned nézné magát.

Ilyen embert csak akkor keresnek fel, ha feltétlenül szükséges.

Azért van, hogy nemet mondjon neked. A döntést már meghozták. Csak annyit tehet, hogy írásba foglalja, amit mondasz, de fent tartja a döntést, és ha er?sködsz, anélkül, hogy abból egy szó is hihet? lenne, mindent megmagyaráz, hogy ez így van, és jól van így. Köpenyében áll el?tted, mint egy tanító. Egy hajszál sincs már kobakján, ruhája szürke köpenye alatt, és mikor visszamegyünk irodájába, köpenyét leveszi, szemüvegét felteszi és irataiba mélyed.

Szavaira lecsillapodsz és hopp!

Egy húzás a vöröses nyakkend?n, amely selyemb?l van, azért csúszkál a bog rajta. Akkor észreveszed csillogó gy?r?jét kezén s hallod szavait.

– Igen, igen. Holnaptól, Te is ki vagy rúgva.

– Ezer ember, elbocsájtva!

Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:23 :: Lukács Mária
Szerző Lukács Mária 14 Írás
Festek,rajzolok,amit elkészítek,azt megpróbálom szavakkal is elmondani.Mindenevő vagyok,ami szép és jó minden érdekel,azt szeretném tovább adni másoknak is.