Kosárnyi kérdés-tüske ül lelkemen, s ha mozdul a gondolat, rögtön hasítanak. A várakozás perceit kergetem, de ólmosan múlik minden zörg? pillanat.
Belebetegszem, míg eljön az este, s hazaérve válaszod talán olvashatom… Nézd, itt is "talán" lett… minden talán lett… Elégek érted…, s Te lehet, hogy nem is tudod?!
Ott vagyok
ahol a felhők szaladnak az égen,
ahol az alkony magányos fát éget,
ahol a hullám eléri a partot,
ott, hol a lelked megérti a hangom,
ott, hol az álmok átlépnek a fénybe,
ott, hol az elméd már semmit meg nem érthet,
ott vagyok, ha neved már soha ki sem mondom,
s maradok örökre ott,
Tartalom másolása nem engedélyezett!
Add 7torony Irodalmi Magazin to your Homescreen!
Add
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat