Tóth Katalin : Éjhideg

 

csontig hatol az éj

sötét sötétebb hideg

felöklendez magából

súlyos meteorszerelmeket

konfetti-csillagport szór szemedbe

ne lásd hogy a hold kétszeresére dagad

elbuktat hirtelen eléd ugró vissza nem vonható szavad

csontig hatol az éj

hamis fények játszanak veled

bezárul a város szélesre tátott szája

jó éjszakát – mást nem üzenhetek

Legutóbbi módosítás: 2008.04.08. @ 14:25 :: Tóth Katalin
Szerző Tóth Katalin 51 Írás
Tóth Katalin vagyok, becenevemen Mirage. Régóta írok verseket, de két-három éve érzem úgy, hogy fejlődöm és dolgom van a költészettel. Remélem, szerzek néhány kellemes percet nektek írásaimmal.