*
szorítanálak
s úgy ölelnélek
el nem engednélek
ha elérhetnélek
áldoznám én is
magamat érted
ahogy a tél is
jégvirág – csókot
áldoz halódva
a tavasz elé
*
odaértem
hozzád
a
végtelenben
s
míg
fényből
font
mosolyodra
leltem
fájdalmas
földi
létre
riadt
a
lelkem
*
Legutóbbi módosítás: 2008.05.28. @ 07:42 :: Gősi Vali