Lucskai Vincze : Szárnyaszegett sólyom

    Szárnyaszegett sólyom    
        
    hangom er?tlen    
    koppan    
    szárnyaszegett sólyom    
    ott fenn a szirteken    
    rekedt jaj sikong    
    és alant    
    a völgy vérzik    
    kong    
    ezüst csermelyövén    
    sóhaj    
    korbácsol    
    vörös tajtékokat    
        
    zokogj világ    
    zokogj    
    könnyekkel mossad    
    száraz tekintetem    
    sötét lelk? angyalarcom    
    barázdáit    
    ásd    
    lásd    
    csupán ennyit ér    
    minden ragyogás    
        
    bukj alá    
    te áldott korong    
    s ha visszalesel rám    
    ne csodálkozz    
    ha látod    
    horhos pusztulásom    
    hol porladó szikla    
    gördíti jaját    
    s nem dajkál    
    már    
    törékeny szirmokat  
 

Legutóbbi módosítás: 2008.05.12. @ 07:01 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 201 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...