Németh Zsolt László : Légvár

Ha azt reméled, hogy szereteted
könnyen átadhatod, sajnos tévedsz!
Bunkerekb?l leselkednek arcok,
a pillantásuk éget és metsz 
 
Nem értik, nem érthetik szándékod,
hogy mi az energiahordozód,
lüktet? morzejeleket küldesz,
de nekik nem megfejthet? a kód
 
Napról- napra fáradtabb vagy,
az önvád makacs démona kerget,
bár földöntúli fénypászták érnek,
csak egyre gyülemlik mérged…
 
Ám ha köt?anyagod a hit lesz,
és nem emelsz szitokfalakat,
nem légvárat építesz többé,
s elbírja házad a szeretet alap! 
Legutóbbi módosítás: 2008.05.10. @ 16:52 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!