Seben Karolina : Zuhanok

Nyomtatás

Zuhanok.

És forog a világ.

Szédülök, és várom a végs? földet érést.

Várom? Talán tényleg így van.

Vagy csak az id? heves száguldása

Az, ami visz a pusztulásba.

Zuhanok.
És könnyeket, fájdalmas arcokat látok.
Kissé elmosódott, megnyúlt arcokat.
Egy-egy mosolyt, de nem teljesen ?szintét,
pillanatnyi boldogat.

Zuhanok. És látom a vért.

Az enyém és másoké. A kipréselt

nevetések vajon mennyire voltak

az enyémek? Minden táj egy-egy

lelkiállapot- mondják, és egyre

inkább hiszem.

Zuhanok.Gondolok jöv?re,
pedig mindjárt földet fogok érni.

Látok sikereket, hazugsággal.
Elken?dött hazug érzelmeket.
Látok álmokat, mik meg sem valósulhattak soha.

Zuhanok. Látok egy-két barát-foltot,
nagyon enyhén, alig láthatón. Szeretnék
kiugrani, de az Élet karja szorít.

Körbenézek. Néhány rokon csalódott

fénye villan. Kiábrándult tekintetek
mindenütt.

Zuhanok.

Érzem a csaló boldogság hamis szagát.
Oly rövid az Élet, ami derekam fonja át,

majd leugrik a szakadékba karjai közt velem…

Zuhanok. És várom a földet érést.