Dvorák Etela : táncoltunk

 

 

magas jegenyék
smaragzöld levelei
egymáshoz simultak
halkan dúdoltak
táncolták a
régmúlt
id?k mazúrkáját

poros út elfogyott
már csak a Hold
ragyogott
úgy vonzott
nem láttalak
de éreztem
nem vagy
messze már

ott vártál a
régi rácsos
kiss kapunál
kézenfogva
elértük az
álmaink
kastélyát

magamra vettem
régen ottfelejtet
bársonyos
báli ruhát
egymásbaolvadva
mindent
elfeledve
táncoltuk
életünk
utolsó
mazúrkáját

Legutóbbi módosítás: 2008.06.03. @ 20:19 :: Dvorák Etela
Szerző Dvorák Etela 526 Írás
Etela Dvoráková vagyok... Nyugat Szlovákiaban élek. Aki akar megismerhet... A léleknek nem kell a pénz, a lélek valami szépet remél. Kell neki mindennap a pillanat, amikor valami szépet befogad, és felerősítve sugározza tovább, Hogy szebb legyen tőle a Világ.