Ábrándok helyébe
álmodj új világot,
mosoly-fakasztót
és igaz-boldogot!
Ne csupán álmodozz,
tedd meg, ami jó:
legyen az álmod
végre már való!
Minden, mit remélsz,
rajtad is áll,
s ha álmod egyszer majd
eléd odaáll:
– megvalósultam, itt vagyok –
hulljon le végre a maszk konok
lelkedről,
és légy, aki vagy,
vesd le álarcodat!
S ha álmodozón
mégis tévútra térsz,
hol a hazug Hold csupán
megigéz,
fényében vágyott világod
végül elenyész,
s hiú ábránd marad,
és megnézheted
majd akkor magad,
hogy mivé leszel,
ha már álmod sem marad:
zokogva állsz
a röhögő ég alatt,
elsiratva reményt,
s halott
ábrándokat.
Legutóbbi módosítás: 2008.06.02. @ 09:08 :: Gősi Vali
