Kép: Kollár Adrián
álmomban felhőtlen
síkos éggé feszült
boldog gondolatom
tündér ült a pattanó
pillanat szélén
(vajból olvadó padon)
a vonaton utazások
kértek helyet
megengedtelek
mindenkinek keretes
képen bámulni
mert nagyon szerettelek
ahhoz hogy eldugni
tudtalak volna
a selyem percekben
nem folytatódott
a holnap is csak
tegnapnak fénylett
álmomban így találtalak
téged nyirkos helyemen
