minden ház ablakán
százötven évvel Petőfi halála után,
a huszonegyedik század hajnalán.*
A szellem napvilága nem ragyog
minden ház ablakán
százötven évvel Petőfi
halála után,
a huszonegyedik század hajnalán.
A jognak asztalánál sem ülünk
mind egyaránt.
Utópia volt csupán minden a
bőség kosaráról
a huszonegyedik század hajnalán?
A küszködés, a munkálkodás
fizetség nélkül nap mint nap.
Ez lenne a valóság
a huszonegyedik század hajnalán?
Erénnyé kovácsolódott mára
minden bűn mi láncként terjed?
Nem állítja meg semmisem
a huszonegyedik század hajnalán?
Meddig nem lesz megnyugvás,
a küszködés folyton-folyvást.
Mekkorára duzzad a gőg
a huszonegyedik század hajnalán?
Ki fogja meg a kisgyermek kezét,
kit nem ringatnak el szép mesék?
Ki ébreszti őket szép reggeleken
a huszonegyedik század hajnalán?
Meddig nőhet még a szegénység,
a hajléktalanság, munkanélküliség,
az elkendőzött igazság
a huszonegyedik század hajnalán?
A szellem napvilága nem ragyog
minden ház ablakán
százötven évvel Petőfi
halála után,
a huszonegyedik század hajnalán.
Legutóbbi módosítás: 2008.06.05. @ 05:08 :: Szulimán Eleonóra