Végh Szimonetta : Illúzió

Illúzió

Ha látnám ?t,
Becsuknám a szemem,
Ha hallanám ?t,
Befognám a fülem.
Ha érezném ?t,
Eltolnám a kezét,
Ha kívánnám ?t,
Mozdulatlan lennék.

Ha fúj a szél, és es? esik,
Hallom a lépteit,
Ha dörög az ég, villámot szór,
Hallom a gondolatait.
Ha süt a nap és elvakít,
Látom az ajkait,
Ha álmodom és felriaszt a kín,
Látom a szemeit.
Ha fázom és remegek,
Érzem finom kezét,
Ha melegvíz simogat,
Érzem meleg testét.

Ha a semmibe nézek,
S nincsen kép,
Kívánom a jelenlétét.
Ha félve suttogok,
S nincs benne értelem,
Kívánom gondolatai mélységét.
Ha táncolok egy dalra,
S nincs ritmus,
Hallanom kell szívverését.

Nem látom ?t,
Soha nem láttam.
Nem hallom ?t,
Mégis cseng a hangja.
Nem érzem ?t,
Soha nem érintett.
Kívánom ?t,
De csak egy illúzióval élek.

Legutóbbi módosítás: 2008.06.30. @ 07:50 :: Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/