Egy gyufaszál felgyújtja az erdőt.
A fákat hiába siratjuk, csupán giz-gaz volt alattuk…
A fákat hiába siratjuk, csupán giz-gaz volt alattuk…
Éreztél már belső földrengést –
Amikor áporodottá válik a csönd?
Reszket benned teremtett lényed
Érzed? Léket kapott lelkiismereted.
Elázik vágyad a viharban –
Keserű harangszó hull égi kárpiton!
Zuhog a csönd! – Lerombolt álom…
Bilincs fűzéreiben kapaszkodom.
Az idő alagútjában élsz.
Pereg a film! – Elsomfordál a búbánat…
De itt marad életed tánca
Reszkető dallam emel az árvaságba.
Feléled a tisztító öröm!
Mosolyának egy szirma Isten elé hull
Szikrát vet lelki fuvallata –
A ragyogó káprázat tovább sodorja.
2007. nyár
Legutóbbi módosítás: 2008.06.03. @ 12:13 :: Z. Farkas Erzsébet