Zsákai Lilian : inert létem IV.

 

mikor áldozatot keres a pupillatág végzet,

és pórussz?kültedben zsákutcádat érzed,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor jogokért sikolt az alázott öntudat,

és nem leled magadban az élhet? utat,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor vérpirosan oltja el lámpáját a nap,

és vaksötéted felé gyors léptekkel halad,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor az elme elázott a létkáromlásban,

és magányra lelsz a padlócsikorgásban,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor óra üti sorra a számlálatlan percet,

és te fogod akkordba a fájó-giccs tercet,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor emlékezésekre ránt a pince bora,

és nincs kihez futni, nincs miért s hova,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor opálos csalásnak t?nik a minden,

és megnyugvás még csalásodban sincsen,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor megbénít a lét bizonytalansága,

és nincs veled más, csak lehelletpára,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor integritásod a tómélybe veszett,

és elvesztettjeid így önz?mód keresed,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor istent kiáltasz, megváltásod várod,

és él?k közt keresed régen halott párod,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor éber-ébren ér fakó ?sz reggeled,

és büszkeségkoronád fáradtan leteszed,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor besz?kült tudatod újra szárnyra kap,

és szembogarad isszák a félénk vershadak,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor kibomlott kontyként leng át a tavasz,

és nyárígéretedben szavak nélkül maradsz,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor elhinnéd újra, hogy 'érte' érdemes,

és csókbokrétát dobva ígérnél végzetest,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor fáradtságodtól konyulsz a másikba,

és kegyetlen gondjaid kísérnek árnyékba,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor bukdosó napok tettek meg éhesnek,

és önkívületben szívod az ál-anyai mellet,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor angyalt látsz óvni '?t' és magadat,

és ?rangyalotok is iszonyfagyva szalad,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor elfogytak már mindenhol céljaid,

és feszülten ostromlod parttalan partjaid,

a hetedik kulcsot soha ne add!

 

mikor egyedül lépsz le a világ peremén,

és nincs szó már arra, ki neked az 'én',

a hetedik kulcsot akkor se add!

 

Legutóbbi módosítás: 2008.06.25. @ 09:54 :: Zsákai Lilian
Szerző Zsákai Lilian 40 Írás
Zsákai Lilian - hivatásos torzszülött