B. Zolka : Teraszon

Vágyaim… s én… egyedüli sötét alak,

utolsó csikkem s még pár korty borom mellett…-

lágy cseppekben j?nek néma égi szavak,

karoltva jár lomhán a füst és lehelet…

 

S álmodnék hajnalig e megmeredt éjben,

ám gondolataim mind' távolra futnak…-

amott az elvész? komor messzeségben

már pózol egy f?zfa az égi vakuknak….

Legutóbbi módosítás: 2008.07.21. @ 03:03 :: B. Zolka