– Nem tudok aludni ett?l a ricsajtól! -, fordult Varró István hajnalban a feleségéhez.
– Én nem hallok semmit -, motyogta az asszony álmosan.
Az epilepsziája miatt három éve leszázalékolt darukezel? egy darabig forgolódott, ám nem sokáig bírta.
– Megnézem honnan jön ez az átkozott madárfütty.
A hallgatag férfi alapvet?en békés természet? volt, többnyire felesége társaságában otthon tartózkodott. Mivel az olvasástól megfájdult a feje, a beszéd pedig untatta, ha csak tehette, folytatásos sorozatokat vagy tudományos fantasztikus filmeket nézett, bár ez utóbbiak Varrónét mindig felidegesítették.
A hajnali csivitelés azonban kihozta béket?résb?l a darukezel?t. Csupán egy sebtében felrántott melegít?alsóban és egy trikóban indult el otthonról.
Felesége kora délután kezdte keresni, és miután estig sem lelt rá, értesítette a rend?rséget. Hiába bizonygatta, hogy férje sohasem maradt ki, a diszpécser felvilágosította, a hivatalos kutatás megindításáig néhány napot várnia kell.
– Nagyon aggódom Pistáért -, mondta Varróné a sógorának másnap reggel, aki a rokonság mozgósítható tagjaival ismételten az elt?nt darukezel? keresésére indult.
Délutánra váratlanul szerencsével jártak. Varró István a lakásától másfél km-re, egy lezárt gyártelep húsz méter magas ipari kéményén gubbasztott.
– Jó itt fent -, mondta a mentésére kirendelt t?zoltóknak.
– A madárfütty már megsz?nt – nézett körül -, de én maradnék még egy kicsit.
Legutóbbi módosítás: 2008.07.24. @ 06:32 :: Magyar Csaba