Nem csak a kivitelezésében, de a tartalmában is. "A Táltos Dobok Regéje" cím? könyv szerz?je Bottyán Szeli Sára, akivel nemrég a Vörösmarty téren (is) találkozhattak az olvasók – a könyvhét alkalmából. Itt beszélgettünk mi is:
— Hogyan jutott eszébe egy belpolitikai újságírónak, a magyarok ?si hit- és hiedelemvilágáról könyvet írni? Nem érzi úgy, hogy nagy fába vágta a fejszéjét?
– Mondhatnám, azt is, hogy NEM. De azt is, hogy a tudatlanok bátorságával… Ám ez nem lenne teljesen igaz! – mosolyodik el Sára. Ã??seink csodálatos világa mindig is érdekelt. Értékeltem, nagyra becsültem, kutattam, 21. századi „létemre" … Így nem véletlen, hogy egy mai, magyar ember szemével ismertetem a témát. Szépapáink és szépanyáink szokásainak életben tartását fontosnak tartom. Ha szétnézünk a világban, akkor azt láthatjuk, hogy a szuper számítógépek mellett ott lóg a szoba falán egy ?si jelkép, vagy a nagymama szakácskönyve, talán egy rajz, amelynek lehet, hogy nem is értjük igazán a jelentését, de érezzük, hogy közel áll hozzánk. Hiszen minden magyar emberben ott vannak a gyökerek, csak a felszínre kell hozni ?ket. Minden nemzet er?sen köt?dik a hagyományaihoz. Miért lenne más a magyar?!
— Könyvének tematikája kreatív, ötletes, rendhagyó. Honnan jött a címerek ötlete például?
— A m?vem kit?n? szerkeszt?jét?l, Bognár Józseft?l. ?javasolta els? beszélgetésünk alkalmával. Jónak találtam és megvalósítottam. Úgy vélem, az csak kevesek kiváltsága manapság, hogy ismerik a címerek titokzatos világát. A könyvem els? kötetében megszólalnak a dobok, s velük együtt a táltosok, akiknek nemcsak bölcsességük, de tudásuk is világhír? volt. Megelevenedik még a híres, nevezetes magyar táltos paripa, amellyel feljuthatunk az Égigér?fa tetejére. Ott találkozhatunk a Holddal, aki elárulja változó arcának titkait. A magyarok csillaga is felragyog. A további fejezetekben a víz, és a benne él? állatvilág szól hozzánk majd a fák, avatnak be b?bájos világukba. Elmondják nekünk Isten üzenetét, ahogyan egykor ?seinknek tették. Megmutatják, hogyan olvashatunk a természet jeleib?l. A tündérek, a szépasszonyok és a törpék szintén el?merészkednek rejtekhelyükr?l, s általuk megismerhetjük Erdélyt, azaz Tündérországot, vagy Csaló-köz vidékét, az egykori „Aranyhon világát". A könyvemben megismerhetjük még az adott témakörrel kapcsolatos jelképeket, szimbólumokat, magyar közmondásokat, álomfejtéseket, személy – és helységneveket, valamint növényeket, címereket, illetve egy-egy szép ?si magyar mondát, vagy krónikát. A rendszer számomra teljesen világos és érthet?, mert az én látásmódomat tükrözi az utolsó bet?ig.
— Ön úgy véli: Isten, üzen a természeten keresztül. Miért?
– Mert ?seink is e szerint éltek! S míg hallgattunk a Mindenható szavára, addig egészen jól elvoltunk itt Európában. Sajnos, a mi nemzedékünk, értem ez alatt a negyvenese korosztályt, túlságosan elszakadtunk e nézett?l. Távol kerültünk a természett?l, nem értjük és nem figyelünk a jelekre, amelyek segíthetnek bennünket eligazodni az életútveszt?iben. Minden él? és élettelen "beszél" hozzánk. Képzelje el, hogy a könyvem írása során Kecskemét belvárosában találkoztam Vándorsólyommal (Falco peregrinus), Gyöngybagollyal (Strix Flammea), Vörös mókussal (Sciurus vulgaris). Számtalan segítséget kaptam, a kutyám, az állatok , a növények révén, akik a Mindenható segít? útmutatásait közvetítették számomra.
— Itt álljunk meg egy szóra! Csak nem azt akarja mondani, hogy ha belebotlok a betonrengeteg közepén egy patkányba, akkor az is jelent valamit?
– De, pontosan azt. Hangsúlyozom, hogy csak akkor érvényes ez a teória, ha félreérthetetlenül nekünk szólnak a jelzések. Ezeket, ha figyelünk, akkor ösztönösen megérezzük. Maradjunk a példánál: Mondjuk, az Ön útját keresztezi egy patkány, akkor el?veheti a könyvemet és megnézheti, mit rejteget a patkány címszó után a totemirányt?, amely megoldást jelenthet a fennálló problémájára. Vagy mondok még egy példát, ha kinyitom a televíziót és a csatornák váltogatása, közben meglátok egy bálnát, akkor bizony el kell fogadnom azt a jelentés tartalmat, és útmutatást, amelyet ez az ?si eml?sállat hordoz magában.
— A könyvében az álmokról is olvashatunk? Ön hisz az álmok jelentésében?
– Igen, hiszek. Mert ez is egyfajta üzenet Istent?l. Ã??seink is ugyan ezt vallották. Gondoljunk, csak Álmos születésére, vagy amikor Géza fejedelemnek álmában megjelent Babba Mária, azaz a Csodálatos Asszony és figyelmeztette, hogy ha nem csatlakozik népével együtt a keresztény Európához, akkor vége lesz a magyar népnek. Ez a legenda „A Csodálatos Asszony" címmel mai napig fennmaradt. Géza fejedelem álma megmentette népünket és annak jöv?jét! Vajon mi lett volna, ha nem hallgattak volna ?seink az álmaik megfejtésére, jelentésére! Meggy?z?désem, hogy nekünk is komolyan kell vennünk!
–-A prózai szövegnek ránézésre is ritmusa van…
– Ezt a küls? megjelenést két okból is fontosnak tartottam. A táltosaink a gyógyítás, és a különböz? szertartások alkalmával mindig a dobot használták. Egyrészt ezt reprezentáltam a könyvem írása során. Másrészt viszont hétköznapi felgyorsult életünkben nincs id? az elvonulásra, az elmélkedésre és hosszú tanulmányok olvasására. Így igyekeztem, rövid blokkokban összeszedni a legfontosabb információkat. S, ha valakinek ez által felkeltettem az érdekl?dését, akkor esetleg kedvet kap, az igazi nagy mesterek e témakörben íródott könyveihez is. Úgy vélem az ?si hit- és hiedelemvilágunk olyan gazdag, hogy Harry Potter elbújhat mellette! Természetesen nem kívánom becsmérelni a világhódító m?vet, csak szeretném felhívni a figyelmét minden magyar embernek, hogy szépapáink hagyatéka csodálatos világot tár elénk! Én büszke vagyok arra, hogy magyarnak születtem, és a világ egyik legszebb nyelvét beszélhetem. Szeretem a magyar hagyományokat, mert annyira ésszer?ek és ember közeliek. A magyaroknál toleránsabb népet nem ismerek. Az ?si szokásaink mind err?l szólnak: Isten, a haza, a család és az emberek szeretete, valamint a természet tisztelete! Remélem a kedves olvasó is, megszereti szépapáink múltból suttogó szavait, mert akkor lelkét, akárcsak az enyémet, áthatja egy fénysugár, az újjászületés reménye.
Nagy Ildikó
Legutóbbi módosítás: 2008.07.06. @ 09:30 :: Nagy Ildikó
