Szilágyi Hajni - Lumen : Én csak játszani jöttem

 

Nekem ne az istenek mondják meg,

milyen a csendek közt megroppant

üvöltő élet,

hisz én csak játszani jöttem egykor

szárnyak nélkül, némán.

Ne a zajtól feszüljön húsomban az ín,

hisz úgyis fáj…

fáj ami volt, ami nincs…

hiába jöttem vissza, nem talált rám.

 

Nekem nem ígéretek kellenek,

trófeák, mirtuszba font glóriák,

csak a csend kell,

a te puha-csended,

hol menedékem lett lelked,

és én ma benned megpihenve,

újból, elveszett csendem keresem…

 

Egykor láttam elosonni

árva utcák koppanó macskakövein,

repkényekkel benőtt,

ódon házak közt elhagyottan tekeregni.

Hallottam, égre feszülő éjszárnyak

fekete tollaiban fuldokolni,

pedig akkor is csak játszani jöttem…

de soha nem érhettem el,

földre zuhanva, elvetélt némán,

egy élet kevés volt rá…

 

De nézd… valami most megmoccant

a fák hűvös levelein,

nesztelen bujkál a szél-lombjai közt.

Látod, az olvadó hajnalt,

ahogy lassan lecsorog a vén földre,

egy sóhajnyi pillanat alatt

végtelen mély óceánná egyesül.

Csapdosó hullámokba kapaszkodva,

alvó medrekben születik újra

az ezerarcú, hangtalan világ.

Látod, a madarak éledő szárnycsapását,

ott fenn, a születő kékcsendet…

a csend örök suttogását.

 

Ígérem, nem maradok soká’

csak míg én is csended lehetek,

itt lenn, a mennyekig nyújtózó földön…

Addig engedj magad mellé bújni,

lelked szelídjébe kucorogni,

míg meg nem találom benned,

összes elvetélt csendem.

 

várj meg, ne menj tovább,

hisz én csak játszani jöttem,

csendben…

hozzád…

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.07.29. @ 09:41 :: Szilágyi Hajni - Lumen
Szerző Szilágyi Hajni - Lumen 0 Írás
"Elárvult tornyok közt sziszeg a hazug szél. Te is egykor belekapaszkodtál. Most egymásra nyílnak-záródnak a holnapok, mindenki indul, érkezik, pedig se ablak, se ajtó. Szakítsd ki gyermeked a hajnalok sötét verméből, vigyázd álmait, de ha füstös ősz marja a szemed, ne akarj hős lenni. Ne Istent játssz vele. Légy menedéke. Csend. Erdő. Hegy. Szakadék. Híd, és ő átkel földszagú szíveden, csak engedd… ( játszani itt maradt gyermeked )"