Végh Szimonetta : Mit kértek t?lem?

 

Mit kértek t?lem?

 

Alkonyatban merengek egy röpke percen,

Felszállok egy felh?re és nézem a végtelent.

Mit mondhatnék én?Mindig álmodom,

És álmaimból mindennapjaim táplálom.

 

Fényes napsütés, jaj, megvakulok t?le,

Leszállok a mélybe, és lentr?l nézem a Földet.

Mit tehetnék én?Ki mindig szomorú vagyok,

Jó kedvet emberi léleknek soha nem adott.

 

Az ablakban ülve várok egy csillagot,

Mozdulatlan vagyok, hangosan sóhajtok.

Mit mondhatnék én?Nincs gondolatom,

És csak várom, várom fényes nappalom.

Legutóbbi módosítás: 2008.07.30. @ 20:13 :: Végh Szimonetta
Szerző Végh Szimonetta 114 Írás
"A lélek nem ismer sem születést sem halált.Ha már létezett,többé meg nem született,örökkévaló,mindig létezik,halhatatlan és ősi,s ha a testet meg is ölik,ő meg nem ölhető.."/Bhagavad-gita/