Kovácsics Jutka emlékére -27 évesen hunyt el
Örök gyász
Régen elmentél, mégsem feledlek,
Minden nappal jobban kellesz.
A hangodat, a jóságodat és a szíved,
Mindent elvettél és elvittél t?lem.
Emlékek maradtak nagyon fáj,
Még látom, ahogy az ajtóban állsz.
Nyújtod felém vékony kezedet,
Tudom, nagyon szerettél engem.
Régen elmentél, mégsem feledlek,
Mosolyod kitölti minden percemet.
A pillantásodat, az álmod képét,
Mindent elvettél és elvittél. Miért?
Egy szomorú nap, itt él bennem,
Koporsódban nyugodtan fekszel.
Csak én sírok az óta, szüntelen,
Örök gyász, teljesnek hitt életem.
Legutóbbi módosítás: 2008.07.23. @ 19:46 :: Végh Szimonetta