Fecske Panna : Valahol

 

 

valahol láttam már,

talán egy kirakat üvegén

vagy egy kávéház teraszán,

ki tudja már,

szembejött az utcán, és minden

megváltozott,

a tér és az idő átgörbült a léten,

groteszk fényjátékot játszva

kristálygömbben utaztam vele,

kavargó pelyhekben

lelkek sodródtak felém,

súlytalan volt minden perc,

hideg volt a keze,

amint tenyerembe simult,

némán mesélt dimenziókon át,

tudtam már, hogy ismerem,

kezdetektől fogva…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.08.01. @ 18:55 :: Fecske Panna
Szerző Fecske Panna 252 Írás
Lehetne ide sok mindent írni, de a mi voltam az már nem érdekes, ami vagyok az még képlékeny, ami leszek azt még nem ismerem...