(meghallgatom)
A vágy egy mozdulattal letépte rongyaid
mely tétova markomban árván hevert
halvány sikolyod meztelenségbe fojtva
rózsaszín álmokból mérget kevert.
A kósza félhomályban lebegő érzelem
az örvénylő indulatok sáros mezején
a holdsárga arcon a márvány mosoly
s nem volt ott senki csak Te meg én.
Csak szótlanul ültél, hallgattál csendben
vártad, hogy mozdulok, szólok talán
a sejtelmes félhomály némán kacsintva
árnyékot rajzolt a ház falán.
A megtört csendben a sikolyod hallom
mozdulni sajnos már nincs erőm
a pillanat varázsa gyorsan elszállt
s így lettel Te a lelki szeretőm.
* YouTube Salvador Dali festményeivel
Legutóbbi módosítás: 2019.06.19. @ 20:29 :: Adminguru