– szeretettel Annának, mert kérte ezt a verset –
Ez már itt tényleg
az utolsó tánc,
hullajó
hidegleléssel
ájuló románc
vérszegények a fények,
ócska tükröt
feszegetnek,
szemem két tócsa
(érdekes, hogy nem félek)
egy dobbanást küldök
ajkad szélére
s?r? pontba
alvadó rózsa
vagyok, és ember
még egy pillanatra
de billen a szoba
és hajnallal
én is utolérlek
a Hold mögött
téged Lestadt!
Örökkön fiatal
benned lehetek csak…
Legutóbbi módosítás: 2008.08.01. @ 16:05 :: Kerekesné Varga Veronika