Lénárt Anna : A boríték

Sok borítékot hozott már mindenkinek a postás, hol örömet, hol csalódást, hol fájdalmat váltott ki a kézbesített levél…

Csöngetnek, ajtót nyitok, postás

áll a küszöbön, reám mosolyog.

Kezében egy levél, a borítékon

tértivevény. Aláírnom hol kell?

 

Megpróbálna beszélgetni velem,

engem már csak ez a küldemény

érdekel, mohón tépem, izzad a

tenyerem, vajon mit rejt belseje?

 

Asszonyom kezdem olvasni a

sorokat, a hozzánk beérkezett

levelére válaszom az, soha, de

soha álmait fel ne adja, mert ki

 

elfelejti azt, miért indult neki,

vágyait átértékelteti és engedi

más döntsön helyette, felette,

az nem méltó, a szabad életre.

Legutóbbi módosítás: 2008.08.29. @ 06:26 :: Lénárt Anna
Szerző Lénárt Anna 143 Írás
Három családos elvált nő vagyok. Gyermekeim kirepültek a fészekből, egyedül élek. Köztisztviselőként dolgozom, a feladataimat legjobb tudásom szerint látom el. Lelkiismeretes embernek tartom magam.Szeretem az embereket, átérzem gondjukat és ha tudok segítek. Megpróbálom a legrosszabb dolgokból is a legjobbat kihozni, mert azt tartom az élet túl rövid ahhoz, hogy megkeseredve éljünk. Sok mindenre megtanított az élet, elsősorban arra, hogy sosem adjam fel. Ha reggel borult az égbolt nem arra gondolok, hogy esni fog, inkább annak örülök, hogy még nem esik. Verseket gyermekkorom óta írok. Az általam írt versek "én vagyok", tükrözik a lelkem, a vágyaim, átölelik az életem. Romantikus embernek tartom magam, a halak csillagjegyre jellemző tulajdonságok szinte mind jelentkezik nálam. Alföldi lány lévén kívánkozom a hegyek közé. Ha tehetem a szabad időmet hegyes vidéken, sétával töltöm. Igaz kevés ilyen akad, de ha adódik akkor kihasználom a lehetőséget.