Sok borítékot hozott már mindenkinek a postás, hol örömet, hol csalódást, hol fájdalmat váltott ki a kézbesített levél…
Csöngetnek, ajtót nyitok, postás
áll a küszöbön, reám mosolyog.
Kezében egy levél, a borítékon
tértivevény. Aláírnom hol kell?
Megpróbálna beszélgetni velem,
engem már csak ez a küldemény
érdekel, mohón tépem, izzad a
tenyerem, vajon mit rejt belseje?
Asszonyom kezdem olvasni a
sorokat, a hozzánk beérkezett
levelére válaszom az, soha, de
soha álmait fel ne adja, mert ki
elfelejti azt, miért indult neki,
vágyait átértékelteti és engedi
más döntsön helyette, felette,
az nem méltó, a szabad életre.
Legutóbbi módosítás: 2008.08.29. @ 06:26 :: Lénárt Anna