Matos Maja : A Kiskunság aranya

 

Egy régi mondás azt tartja,

Emléket, ne bízz a homokra.

Nem ?rzi meg a képeket,

Sodrása mindent eltemet.

 

Volt id?, mikor szabadon

D?néket rakva vándorolt.

Nem állta útját semmi gát,

Hazája volt a Kiskunság.

 

Szívós akácok gyökere

Szabadság vágyát törte le.

Helyhezkötötten ott maradt,

Nyugtot lelt végre, nem szaladt.

 

Munkára fogva a Napot,

Ízes gyümölcsöt ringatott.

Barackok, ringlók, almafák

Népünk szorgalmát áldották.

 

Fénycsókkal érlelt fürtcsodák,

Mézédes musttá forrtak át.

Pincék mélyén kész az újbor.

Kortyolhatsz a poharadból.

Legutóbbi módosítás: 2008.08.20. @ 11:35 :: Matos Maja
Szerző Matos Maja 249 Írás
Itt otthon érzem magam. Szívesen olvasok, írok. www.majalapja.eoldal.hu