Az élet furcsa játék: Misztikum!
Rummal meglocsolt gesztenye.
Rajta hab, kiverve-kikeverve,
benne bábuk rángatva dróton,
bennük érzelmek, álmok, hogy
adózzon a rángatott a rángatásért.
Az élet furcsa játék: Pár pofon!
Polcokon poros, elt?nt párnahit,
csalit, hogy elbújj leselked?t?l.
Sikeres el?kel?kt?l tartást tanulj,
és tanultan hullj hullt avarra.
Ha eljött az óra: hullni kell!
Az élet furcsa játék: Egyszer? valóság!
Egybecsomagoltan adja mocskát
és szépségét. Keverve.
Rajtad múlik, hogy a verembe
– mit szokottan ásnak
e táján a világnak –
csak téged, testedet, vagy összes
valódat, szerzett, kapott
esetleg mástól orzott,
féligmajszolt útravalódat
teszik bele.
Kérlek, játssz velem!
Játssz, míg élek! Még kicsit!
Legutóbbi módosítás: 2008.09.29. @ 07:35 :: Balog Gábor -csataloo
