barnaleslie : Végzetes szerelem

 

 

Lángra gyúlt a pók szerelme,

s épp egy légy lett vágya tárgya:

ez aztán a fajtalanság

legmarkánsabb netovábbja!

 

Egy légy körül legyeskedett,

holott fajtatiszta pók volt:

ez a hír a pókvilágban

szinte minden pókot sokkolt.

 

Állt a bál a pókcsaládban,

nem nyugodtak meg a ténybe,

hogy a gyerek, szégyenszemre,

belezúg egy zúgó légybe.

 

De ?t mindez nem zavarta,

csak a n?je érdekelte.

Sorstól kapott nagy keresztjét

egész könnyeden cipelte.

 

Légyottokra hívta legyét,

hisz legyeknél ez a módi;

egy légycsajnak nem is lehet

más módszerrel udvaróni:

 

Óh, drága légy, légy oly drága,

légyszi’ légy ott a légyotton!

Légy az enyém – így kérlelte -,

s ne anyádékkal légy otthon!

 

Szép szerelmét kitartóan

addig-addig ostromolta,

túlzás nélkül állíthatom,

hogy teljesen behálózta.

 

Bevonult hát a hálóba

kedvese, a drága n?cske,

s h? keresztes lovagjának

ott duruzsolt levetk?zve.

 

Tán nem is kell ecsetelnem,

ott ragadt a légy a póknál,

s fölösleges részletezni,

mi történt az els? csóknál…

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:51 :: barnaleslie
Szerző barnaleslie 8 Írás
Egy hallatlan horderejű évben így szólott egy petesejt a magnak: te, foganni mernék veled kérlek, hogy életet adhatnánk egy tagnak. E sablonosnak mondható kezdet, s kilenc hónapnyi magzatvíz után, szüleimnek legelső sarjaként felszínre törtem Pesten, de bután. Keresztvízzel Lászlóvá pacsáltak egy komor templom apszisa alatt, s lakhelyemül, ha nem is a templom, de negyven éve Budapest maradt. Néhanapján majdnem verset írok, olykor-olykor meg festőként ülök, a valóságot eltusolandó: hogy úgy festek, mint ostoba tülök.