Kerekesné Varga Veronika : Tudom

 

Tudom: mosol, és teregetsz.
Ezen mosolygok, mert olyan
lehetsz, amilyennek szeretni akarlak.
Ember.
Aki nem takargat.

Vegyél fel!
Vegyél már fel!
Ha most az egyszer
belebeszélhetek a fejedbe,
akkor el tudnám hitetni,
hogy neked kellene,
és nem nekem.

Kenem a késsel,
és nem eszem kézzel,
úrin? vagyok.
Még tartom magam.

Tartalékszolgálatos.

Tartogatnék még,
de te nem is tudod…
Úgy szeretem, hogy
nem tudsz semmit,
úgy tudom, hogy
szeretnél lenni,
de most csak vagy.

Boldogságot színlel
az agy, és botrány,
hogy mindent
elhiszünk.
(a f? a f?n?k, hiába…)

Kis hibába
én is esek, de hiszen
csak az igaz rézveretek
zöld foltosak.
A valódiságok
a fontosak.
Ne legyünk ócska,
arannyal bevont m?anyag,
mir?l pikkelyesen pereg
a hanyag dísz!

Valami visz,
lehet, hogy a víz,
de lehet, hogy te,
hisz bármi lehet,
és én is lehetetlenb?l
bárki lehetek
veled!

Legutóbbi módosítás: 2008.09.07. @ 17:14 :: Kerekesné Varga Veronika
Szerző Kerekesné Varga Veronika 261 Írás
Sokszor írogatok kéretlenül.Most is bizonyosan éretlenül,Buzgón lelkesedve töretlenül,Néha eltalálom véletlenül.