Id?tlen
Utána a fájó csend
nyomora
id?tlen hegeket
ragasztott,
mindig vad álmok
gyötörnek azóta,
csigavonalban
szállnak a percek,
minden átlátszó
tömör falba ütközik, csak
id?tlen szemeid kisérnek
kopár hegyeim között.
