Úgy döntöttem, elmegyek a h?ll?-kiállításra. Fiatalabb koromban is voltam, és emlékeztem rá, hogy milyen jó volt. Kifejezetten vonzódom a kígyókhoz, talán, mert mindenki utálja ?ket, irtózik t?lük csak azért, mert a világon vannak. Mi tagadás, én meg önmagamat látom bennük. Mondják, hogy a b?rük olyan undorító nyálkás, de én már simogattam kígyót, és mondhatom, egyáltalán nem ilyen, inkább selymes volt és puha, mintha csak a karomat fogtam volna meg. De ez a mostani kiállítás valahogy nem tetszett. A kígyók csak feküdtek üvegvitrineik mögött, és kifejezéstelen hideg szemükkel a semmibe bámultak. Nem találtam velük a kapcsolatot. A legközelebbi vitrinben meg hatalmas fekete sz?rös valamiket pillantottam meg. Ki volt írva cédulára, hogy ezek ”sz?rös csótányok”. Soha életemben nem láttam még ilyen rémíszt? lényeket, méghozzá ennyire közelr?l. Jeges félelem kúszott a b?röm alá. Megnevezhetetlen irtózat fogott el. Mintha egy perc alatt megértettem volna, hogy Isten csúfat is, gonoszt is teremtett erre a szép világra.
Ekkor egy fiatal fiú, meg egy lány az akváriumnál kiabálni kezdtek:
– Hú, apám megette! Csak egy pillanatra fordultam el és megette a kishalat!
– Jézusom!
Én is odamentem hozzájuk. Mutatták a piranyát, ami jóllakottan nyalogatta a szája szélét. Mindhárman szinte egyszerre fedeztük föl az iszonyatot: a kicsi hal kopoltyúja épen maradt. A kis áttetsz? gömb, kitartóan pumpálta a leveg?t, a már nem létez? testbe. Csak álltam ott, mint aki képtelen betelni a látvánnyal.
Este kötelez? volt elmennem egy halottakról szóló el?adásra. Sok-sok id?s férfi és n? jött az el?adókat hallgatni. Amint néztem ?ket, a sz?rös csótányok jutottak az eszembe. Ezek az öreg emberek égett pernye és hamuszagot árasztottak, a keser? orvosság- és betegségszag mellett. Meg voltam róla gy?z?dve, hogy legszívesebben még egy lapát földet tennének a virágos szív? fiatal halottakra. De ?k ezt persze tagadták.
Hazamentem és tepert?t ettem kenyérrel. Amint ráharaptam a kenyérhéjra, éreztem, hogy valami történt az egyik fogammal. Benéztem hát a tükörbe, és az ujjammal meg tudtam mozgatni az egyik fogamat.
Kés?bb ez a fogam kiesett.
Ez pedig az Álmoskönyv szerint semmi jót nem jelent.
**********************************************************************************
Kérlek, tedd a Naplódba.
Legutóbbi módosítás: 2008.09.02. @ 17:18 :: Nádai Virág