Rácsai Róbert : Szeretlek, féltelek

Ahogy szeretsz, úgy szeretlek én is;
mindig szerelmes, hív? és konok.
Ahogy a szíved dobog a mélyben,
úgy élek én, és úgy gondolkozok.

 

 

Ahogy szeretsz, úgy szeretlek én is;
mindig szerelmes, hív? és konok.

Ahogy a szíved dobog a mélyben,
úgy élek én, és úgy gondolkozok.

 

Védelek én szóval, karddal, ha kell,

És küzdök érted szakadatlanul;
szelíden, mint a sz?zi hóvirág,
s mint az anyafarkas, ha megvadul.

 

Néped tart életben, s ha az elvész,
örökre kialszik régi fényed…

Hazátlan kóborolok majd akkor –
szegények közt is a legszegényebb.

 

2008-09-24

Legutóbbi módosítás: 2008.09.27. @ 17:26 :: Rácsai Róbert
Szerző Rácsai Róbert 171 Írás
1971. február 6.-án születtem Veszprémben, azóta is itt élek feleségemmel és két fiammal. Angol nyelvet tanítok. Verseket, esszéket írok, 2016-ban jelent meg első verseskötetem Séták Fiaimmal címmel. Korábban folyóiratokban, antológiákban jelentek meg írásaim. Emellett főleg ír költők, írók verseit illetve drámáit (Oscar Wilde, Joseph Mary Plunkett, Pádraic H. Pearse, W.B. Yeats, stb.) fordítom. Fordításaim egy része megtalálhatók a Magyarul Bábelben c. honlapon.Több megjelent különféle folyóiratokban, újságokban, néhány Yeats versfordításom pedig az EFACIS nemzetközi kiadványában is szerepel (Leuven, 2015). Jelenleg egyfajta történelmi regényfélén dolgozom. Hobby: nyelvészet, Tolkien nyelvei, íjászat, ásványok, olvasás, írás, filmek... sok minden.