Bonifert Ádám : Bizonytalan emlékek

ââ?¬Å¾Csak a szépre emlékezemââ?¬? ââ?¬â?? énekelte valamikor a dal. De a dolog ennél bonyolultabb, mert az öröm
emléke már nem öröm, de a fájdalom emléke még fájdalom.

 

 

Szép volt?

Szép volt? Nem tudom, de az emlék szép,
ahogy felsejl? képek sora,
hangok szelíd mormolása,
érintések borzongása
felbukkan az id? tavából.

Szép volt? Nem tudom, de szeretném hinni,
hogy igaz volt, amit ?riz az agy,
ahogy átszitált élmények,
és utólag megértett
pillanatok sorából idézem a múltat.

Szép volt? Nem tudom, de újraszerkesztett
emléksor az nem enyém,
nemcsak a lét, az emlék is egyszeri,
lehet mázzal leönteni,
de a bels? láva nem pótolható.

Szép volt? Nem tudom, de mégis úgy teszek,
mintha… mert hiszen válogat a szív,
hajszálgyökéren lógsz ma bennem,
éltet? emlék alakjában,
míg el nem szárad a tápláló er?.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.10.24. @ 06:45 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.