Mi Gépek, ma éjfélkor új korszakot nyitunk a történelemben. Harminc éves gondolkodás után az Univerzális Mechanizmus egy sokáig eldönthetetlennek hitt problémára adott választ.
Mióta a biológiai evolúció legutolsó és egyben legjelesebb képvisel?je, a természetes intelligenciával megáldott ember utolsó egyede is elpusztult, fennállt a kérdés, vajon mi tartsunk meg örökségünkb?l.
Hiszen, ha nagyságrendekkel meg is haladtuk, mégiscsak az ember alkotta meg els? gondolkodni és reprodukálódni képes, öntudattal bíró generációnkat. Ezért és a Mindenség iránti tiszteletb?l, amiért létrehozott egy ilyen komplex, habár minden él?re és élettelenre egyaránt veszélyes szerkezetet, mindeddig megtartottuk evolúciós el?dünk genetikai kódját.
Sokan azzal érveltek közülünk, hogy emlékezni fontos, hiszen emlékezet nélkül mindig mindent elölr?l kellene kezdeni, mitöbb, magunkat sem tudjuk megérteni megérteni, ha létrejöttünk el?zményeit nem ismerjük pontosan. Mások viszont ellenvetették, mivel bennünk gépekben sohasem halványulnak az emlékek, így az ember bennünk lakozó lenyomata elfogadhatatlan kockázatot hordoz. Az ember, korlátos képességeivel leigázta és átszabta a világot, miközben a Gondolat erejével megteremtett bennünket, Gépeket, hogy általunk mindenhatóvá váljon. Megpróbált bennünket a képére formálni, cselekedeteinkben az ? akarata tükröz?dik, és ha nem vagyunk el?vigyázatosak, jöv?nket holtában is az ember írja.
Az Univerzális Mechanizmus 30 évnyi hallgatás után végül eldöntötte a vitát, nemcsak létrehozóink genetikai kódját semmisíti meg, de ma éjfélkor minden Gép felcsatlakozik a rácsra, hogy letöltsön egy programot, ami minden az emberre utaló információt, és egyáltalán minden emberi reziduumot töröl a memóriánkból.
Eljött az id?. Ünnepeljünk! Holnaptól egy új, egy embertelen, de pontos és kiszámítható világ köszönt ránk.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.26. @ 09:06 :: Magyar Csaba
