Németh Zsolt László : Árulók nélkül

2008.10.23. Németh Zsolt László Vers 4
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

 

Szám?ztek bennünk jogos jussunktól,

reszkettek a melenget? anyai kezek,

elbódított lelkek ébredtek álmukból,

Babilon ércszobra végleg megrepedt..

 

?k utcakövet törtek fejvesztve,

remélték az aszfalt elbírja hitük súlyát,

de az árulót nem feszítették keresztre,

s erényt kovácsolt gyalázatból évtizedeken át!

 

Ki ma hallgat, a szeme könnybe lábad,

tudja, nem szegheti meg az esküt,

a víz csoboghat, de néha megárad,

a mondatra emlékszik: Márciusban újra kezdjük!

 

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.10.23. @ 10:49 :: Németh Zsolt László
Szerző Németh Zsolt László 37 Írás
Ha a bennem keringő, nyugtalanító, örömet adó gondolatokból egy keveset elmondhatok az embereknek, nyugodtabbak a napjaim, az álmaim s ezért csak hálás lehetek a Teremtőnek és Nektek akik olvassátok! A szociális szférában húzom az igát, néha embert próbáló feladat, de szeretem a hivatásom! Sikeres pályázatokon és publikációkon is túl, számomra nem az eredmények hajhászása a cél, inkább eljutni valaki-bárki belső ajtajáig... A rajz, festészet, zene sem idegen tőlem, motivációk számomra, ám igazán a lírában találom meg az önkifejezés leghathatósabb lehetőségét. Két ember: fiam és feleségem jelentik számomra az élet napos oldalát!