A holnap kondul bennem
…mától rettegek,
széthullnak kezemben,
a hűvös fellegek.
Visszatérő tegnap
– e múlt oly’ silány –
jelenem harapja,
dadogva lehány.
Zabolázva halnak,
unt pillanataim.
Legutóbbi módosítás: 2008.10.11. @ 17:50 :: Serfőző Attila