Szendrői Csaba : Egy lámpa a hangárban

 

 

Egységes, monoton, szürke
köbméterek töltik be a körbezárt étert.
Lehalkított szívzörej maszatol a néma csendbe.
Egy mérnök dolgozik, munkája a B-terv.
Tudod! Arra az esetre…

Elszakította valaki az inged?
Ja, hát lámpának lenni nehéz ügylet.
Éjt nappallá téve az éjt nappallá tenni.
Ã??rizni az ?si t?z varázsát egy lombikban.

Ráköpni a könyvre, vagy egyenesen okádni a fényt.
S lehelet könny? váladékodban kirajzolódik a bet?.
Önzetlenül adni, míg el nem alszik az ember.
Megóvni a gyermeket a szekrény b?nét?l.

Az árnyék, melyet szabadon engedsz,
csak megdermedve bámul, míg végül rá nézel,
s az szemlesütve tovább áll.

És most tessék. A fény ?re lélek nélkül,
egy végtelen hangár közepén vár a B-tervre.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2008.10.15. @ 10:17 :: Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...