Tündér tánca dalban ringat,
megidézve szférák nászát,
dob ‘mint dobban, húr ‘mint pendül,
?s szerelmek zsibongását.
Túlvilági pehely-csókkal,
vágyam köré vágyakat fonsz,
lelkem zugát megágyazod,
lágy dallamon magadba vonsz.
Ã??rült izzás, eszel?s csók,
olvadva a szerelem-juss jogán,
az ezüst ködb?l csak ez maradjon!
Katarzis nyugalma, a sikolyok után.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:00 :: KKovácsKároly