A félelmesen felém billen?
torlódó hófehér meg zöld falak
forgása maga alá temet.
Jaj! Segítsetek!
Lüktet?, lázas testem nem kíméli,
tapossa az ?rült vágtával felém robogó
nyers fájdalom.
Csontom reccsenése,
vérem fröccsenése
olvadt ólomként
folyik a hátamon.
Visító fúró, lyukat vág csontomon.
Kalapácsütemre, siklik a fém helyre,
és a steril csendben, valami új van bennem.
Mától egy lesz velem:
szép, új protézisem.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.12. @ 11:18 :: Matos Maja
