nem pásztori, nem idill, nem hexameteres és nem párbeszéd a kézilabdából kiindulva
Én:
Oly mindegy, Lajos, hol kap az ember frászt, de kit?l kap,
nézze szemét a szemétnek, s vissza ne adja soha.
Nem mindegy, Lajos, hol kap az ember frászt, akit?l kap –
nézze szemét a szemétnek, s vissza is adja de most.
Lajos
kiterítenek úgyis…
Én:
AHA;
Ezt hívják aha-élménynek.
Lajos (magamentsége):
jóvanna! csak summáztam…
Én (erre a lényegi, úgyszólván vers):
Summázatod tökéletes,
ha f?szeres a nyakleves
vagy ha nem,
egyre megy.
Anyám egykor a vécében
állt és edényt ürített,
rémültemre megjegyezte:
valami szart f?zgéltem.
Bölcsessége azóta is
visszaköszön fejemben:
az a köztes procedúra
minek is a belekben.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.09. @ 10:05 :: Petz György