egyfajta örömvers
EGY IDEJE
Jó kinyitni szemem
és jó becsukódni –
megkeresni határokat,
hol gömb síkká válik,
s hajlanak a síkok.
Jó meglelni a színek
mélyben szunnyadó kohóit –
s egy könny? fényt,
mi elszivárog,
szemem csészéjébe gy?jteni.
Egy ideje megtalálnak
a dolgok, talán örvendeznek,
rám mutat némelyik, szól:
– Nézd, ide vettetett –
s már nem érzem gúnynak,
ha bárki is magából
kiindulva megnevez.
„Vagyok, aki vagyok”
magamból, általatok –
s a tiszta szemben
meglátom az egyetlen
örök gyermeket,
és a párosodó állatot.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.12. @ 20:07 :: Petz György