múlt századi vers, a végér?l
KÖZÖSSÉGI VERS,
EZREDVÉG
Nem azt figyelni,
merre nincsen otthon;
sem bajodról tudni,
miben hordod;
bár legnagyobb és szent,
csak számodra az;
írd vastag bet?kkel
napilapokba –
kit sem érdekel,
hisz ? is hasonló;
csak attól más, hogy
ezt te hordod,
s nincs olyan bajod,
mit el ne bírna:
él; élni akar;
ez minden titka.
Tegyed te ugyanezt!
Nem vagy más,
mint önmagad –
legyél hát egészen.
Ne hagyd, ne t?rd, hogy
kívüled kerülj;
ha éhes vagy, se ölj,
majd valami kerül.
Otthont ne keress,
hisz otthonod vagy:
helyedben mindig
egyedül;
benned támad fel
az ember fia.
Kapcsolj be rádiót,
hallgass heged?t:
minden hang
egyedül.
Legutóbbi módosítás: 2008.11.13. @ 18:04 :: Petz György